Makettek

Az OSZMI makettgyűjteménye megvalósult színházi előadások rekonstrukcióit, látványtereit, díszlettereit, valamint színházépületekről készült maketteket őrzi. Muzeális gyűjteményeink között a díszlet-makettek több száz darabja a legfiatalabb anyag, az 1970 –es évek óta gyarapítjuk a PQ, a Novi-Sad-i Triennálé, valamint a díjazott előadások tervelfogadásra, vagy szcenikai versenyre készült díszlet-makettjeit. A gyűjtemény színházépületeket megjelenítő néhány restaurált, érdekes darabja a Bajor Gizi Színészmúzeumban, állandó kiállításunkban látható.

Reischl–féle faszínház 

Épületmakett Rekonstrukció, 1981. Makett készítő: Bakó József Lsz: 84.1. Lelőhely: I/6. salgópolc, makett-tár
A Reischl-ház alkalmi színházépületként szolgált Budán. A hajóhíd budai hídfőjénél állt és alkatrészek tárolására használták. A mai Várkert Kioszk helyén lévő faépületet Reischl Gáspár alakíttatta át nyári színházzá, amely kb. 500 nézőt fogadott be. A 19. sz. elején bontották le. Magyar nyelven először 1784. okt. 15-én játszottak benne német színészek, majd 1792 és 1796 között az első magyar társulat játszóhelye volt. Itt mutatták be pl. Bessenyei György A filozófus c. vígjátékát (1792) és az első magyar énekesjátékot, a Pikkó herceg és Jutka-Perzsit (1793).

Khell Zsolt díszletmakettje

Bulgakov: Kutyaszív, Katona József Színház, 1989. Rendező: Gothár Péter, Díszletterv, makett: Khell Zsolt, Lsz: 91.7/ makett tár, Lelőhely: I/5 salgópolc, makett-tár.

Amikor felmegy a függöny, Khell Zsolt díszletét látjuk, mely olyan, mintha a Katona József Színházzal szomszédos Párizsi-udvar folytatása volna. Sötétbarnára pácolt faburkolat, a szabálytalan alakú belső udvart tagoló apró, bezárt üzletek. Egyedül egy, a színpad jobb oldalán lévő bolt ajtajának vasredőnye van combmagasságig felhúzva. A színpad közepétől kissé balra nyílik a Kalabuhov-ház professzori lakásába felvezető kétszárnyú üvegajtó, mögötte ott látható a lépcsősor. A nyitóképből a következő jelenetbe történő gyors és technikailag remekül megoldott váltást követően már az emeleten, Preobrazsenszkij lakásában vagyunk. Az üvegajtó itt, a játéknak a továbbiakban állandó helyszínéül szolgáló szobából az előszobába vezet. A színpadi térbe plafonig érő széles, barna polcok tolhatók be, rajtuk – üveglapokon – különféle edényekben emberi szervek (utalván a professzor munkájára). De van a polcon írógép, telefon, kitömött bagoly, nagyítóüveg és még sok minden más.” P. Müller Péter: A degenerálódás távlatai, Színház, 1989/9

A Népszínház (Nemzeti Színház) makettje

Lsz.96.2. / Makett tár, szcenika, készítő: Klapka István, revízió 2008. restaurálás 2011.

A Népszínház  a mai Blaha Lujza téren 1875. okt. 15-én nyílt. Célja a népszínmű és az operett népszerűsítése volt. Az épület Rákosi Jenő kezdeményezésére a főváros támogatásával, a Fellner és Helmer cég tervei alapján készült el. Első igazgatója 1875–1881 között Rákosi Jenő volt. A színház vezető művészei közé tartozott Blaha Lujza, Tamássy József, Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Küry Klára, Németh József. Az épületbe 1908 őszétől ideiglenes jelleggel a Nemzeti Színház költözött. 1965-ben, a metróépítés ürügyén, lebontották.